Séta a Budai Várban


1. Indulás


A közelben lakom.
Gondoltam egy borongós napon, hogy lejövök a pesti Dunapartra a valaha látott legnagyobb árvizet (vízállást) megnézni, lefényképezni.
Megdöbbentő látvány volt a nagy víz a túlparti alig magasabban álló épületekkel. A vár viszont messze felettünk magasodott, mint ami állandó megújulásaival biztosan túléli a jelenkori bajokat, akárcsak a történelem viharait. Ekkor gondoltam rá, hogy összegyűjtöm a várról készített képeimet, a fellelt linkeket, és elhívom az olvasót a sétáimra. Ilyenkor általában nem hurcolok magammal nehezebb készségeket csak a kis, "biztonsági" kamerának becézett fényképezőgépem.

Persze, amit mutatok az csak töredéke a látnivalóknak, és amit írok az csak töredéke a tudnivalóknak.
Laikusként nem is tanulmánynak szánom ezt a leírást, hanem inkább a fotókra építkező élménybeszámolónak, esetenként - ahol kínálkozik - némi történelmi hivatkozással.
Adódna, hogy a képeket valamilyen idővonal mentén sorakoztassuk fel, de úgy nem lehet sétálni. Marad tehát némi összevisszaság; mutatom, amit láttam, leírom, amit hozzáolvastam.
Vállalom a kritikát, hogy olyan képek is megjelennek, amelyek sokszor, sok helyen (akár képes levelezőlapokon is) láthatók, de teszem ezt annak a reményében, hogy talán ritkábban látott helyszínekre ill. érdekességekre is fel tudom hívni a figyelmet.

diszvonal
Áttekintés térben és időben.
A Várhegy Budapest I. kerületének része; nagyjából É-D irányban fekszik a Duna jobb partján, és jó 50-60m-re magasodik a szintje fölé. Ősidők óta lakott hely. Le sem tagadhatnám, hogy a keleti oldalát a Duna határolja. Azt viszont nem mindenki tudja, hogy a nyugati oldalon is van egy vízfolyás; az Ördögárok, melyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nagyrészt lefedetett. A munkálatok 1876-ban fejeződtek be. Felette közterek, sőt épületek is találhatók. A budapestieknek ismerősek lehetnek a nevek; ezek alatt húzódik az árok alagútja: Városmajor, Maros utca, Vérmező, Horváth-kert, Döbrentei tér, hogy azután az Erzsébet-híd feletti kiömlőnél érje el a Dunát.
További részletek:
"Ördögárok"
De ne szaladjunk előre az időben. Ezen a kis képen, a Duna másik oldalán, alul Pest látható , amelynek a lakosságát az 1241-42-es első tatárjárás alaposan megtizedelte. A kép bal szélén még éppen látható a Gallérthegy, vagy ahogy akkoriban nevezték a Pesti Öreghegy. Tőle jobbra van a Várhegy, akkori nevén Pesti Újhegy. (Később, amikor a Pesti Újhegyet már Budára keresztelték, akkor a régi Budából (Ó)Buda lett. Buda manapság Budapest nyugati városrészét jelöli.) A két hegy között folyik az Ördögárok, amelynek völgy-útja egyben nyugat-kelet irányú fontos kereskedelmi út is volt; itt talákozik a Dunával, egy ugyancsak fontos víziúttal.
denever
Régmúlt időkről beszélünk, ezért kissé bizonytalanok a kezdetek, amint azt (és sok más egyebet is) Gerő László : A Budai Várnegyed c. könyvéből olvasom.
Az építkezések valamikor az árpádházi IV. Béla királyunk (1235-1270) idején kezdődtek, akit a fenyegető második tatárjárás híre késztetett a vár benépesítésére, és erődítménnyé fejlesztésére. Sajnos az ebből az időből származó maradványok már nagyrészt a föld alatt vannak, de az ekkoriban épült Nagyboldogasszony templom (Mátyás templom) többszöri átalakítás után ma is áll és működik. A Mária Magdolna templom (nagyrészt romos, csak a tornya áll), és a Szent Miklós templom maradványai még ma is megtekinthetők.
A várhegyi Királyi Palota kb. 10m-el mélyebben fekszik, mint a lakónegyed. Nehezebb volt védeni, de mégis ide kívánkozott, mert lehetőséget kínált a kereskelmi forgalom szemmeltartására. Az egész Várhegy 2/3-ad részét kitevő polgárváros-rész a Várhegy északi részén van.
A vár az idők folyamán elvesztette erődítmény funkcióját. Ma már nemzeti (és világ örökségi) közkincs. Budapestre látogatók (és a budapestiek) gyakori úticélja.
Történelem évszámokban:
"Kronológia" mmmmmm Árpádházi királyaink: "Királyok"
diszvonal
Jó lenne az egész Várhegyet egy képen bemutatni, de hát az kb. 1,5km hosszú és kb. 400m széles! Így tehát maradnak a részletek. (Google Earth!)
Elnézem azt a két épületet ott a magasban; a Mátyás templomot meg a Hilton szállót. Korban 7-800 év választja el őket, de valahogy mégis megférnek egymás mellett.
Bár elmondhatnám ezt a vár minden épületére!

evangel m

Ezeken az első képeken, a túlparton, az ismerős Mátyás templom/Halászbástya/Hilton szálló együttest látjuk. A nagyobbik kép előtérben pedig egy sörösdobozába kapaszkodó sietős ember tart jobb felé. Mi viszont pont az ellenkező írányból közelítjük majd meg a várat - a Lánchíd felől.

Fordítom is a kamerát abba az irányba.

arviz1
arviz1
Feltűnik a palota keleti homlokzata és a Lánchíd, amelyre mindjárt ráfordulunk.

(Ostrom után: Mementó)
lanchid lanchid2
lanchid3 Meg is érkeztünk a Clark Ádám térre, egy olyan helyre, ahonnan elsétálhatunk balra a Nagy rondella felé, onnan fel a vár keleti sétányára. Ha kényelmesen akarunk utazni, akkor mehetünk a Siklóval a Szent György térre, esetleg átsétálhatunk az Alagúton a Várhegy túloldalára, vagy mehetünk jobbra, hogy a szerpentinen feljussunk a Dísz térre a Vizi kapun keresztül.

Tudom, ezek a nevek esetleg még egy kicsit "lógnak" a levegőben, de hamarosan "képbe" kerülünk.
Részben ezt a célt szolgálja az alábbi kép, amely a várat a dél-nyugati oldaláról mutatja be, s egyben elhelyezi Budapest látképében is.

Ne felejtsék azonban a szavamat; némi kitérő után itnnen, a Clark Ádám térről folytatjuk a sétát a 2. oldalon.

diszv
varcsik3aSz_1000
Tartalomjegyzék:
m.Főoldal
4. Szent György tér
1. Indulás
5. Bástya sétány
2. A Váralagút, a Sikló és a Nagyrondella környéke
6. A polgárváros
3. A Palota és környéke - a múlt és a jelen
7. Szentháromság tér
Elérhetőség A könyvről Irodalomjegyzék Licensz
diszvonal