9. Madarak

Képeket nézegetve az interneten rengeteg egzotikus, színes madarat láthatunk. Még gondolkodtam is, hogy mit akarok én itt ezekkel a városi madarakkal. Végül is úgy gondoltam, hogyha már vettem a fáradtságot, hogy lefényképezzem, és egyik-másik egészen érdekes lett, akkor miért ne találhatnának bennük mások is valamit a maguk számára.
Egyes városlakók nemigen szeretik a galambokat, verebeket, mert piszkítanak, összepötyögtetik a műtárgyainkat, szobrainkat. Sok igazság van ebben, de úgy gondolom madarak nélkül sokkal szegényebbek lennénk itt a városi flaszteron, falak között.
Ezen túlmenően, akik figyelmesen nézegetik őket, mást is észrevehetnek az esetleges kártételükön kívül.

Mivel is kezdjem? Talán mutatok egy csoportképet, amely engem ábrázol a madaraimmal.

A
Kezemben a géppel csendesen üldögéltem egy kőpárkányon, és figyeltem a madarakat a téren.

A bokrok előtt volt egy kis üres földsáv. Ott alakítottak ki maguknak a verebek egy homokfürdőt. Amíg az egyik fürdött, a többiek ott ugráltak körülötte, és várták a sorukat.
De mi történt! Odaérkezett egy agresszív állat. (Mi más lenne, mint állat. A veréb is állat.)

Ő aztán nem várt semmire. A sorban állókat figyelmen kívül hagyva nekitámadt annak, aki éppen fürdött. Addig-addig erősködött, amíg elfoglalta a medencét.

Mintha a manapság terjedő emberi morál hasonmását láttam volna.


9/1. Mész innen?!

9/2. Kenyérharc
Hát igen! Mi is a dolguk az állatoknak? Védekezés, tisztálkodás, szaporodás, élelemszerzés. De legalább ilyen fontos az élelem megvédése.

Nem véletlenül "Kenyérharc" a címe ennek a képnek. A megszerzett élesztős kenyérdarab talán nem a legegészségesebb élelmiszer egy verébnek, de élelmiszer, amit meg kell védeni.

A városi embernek csak csicsergő kis semmi-verebek, de ők is élik a maguk kemény életét.

Ezt a képet ugyancsak a Moszkva téren készítettem a szökőkút mellett, mint az előzőt. Többen csodálkoztak, hogy hol van ott szökőkút?! Az emberek rohannak villamosra, metróra. Ki figyel oda a szökőkútra, hát még a bokrokban lakó verebekre!

Korábban ez egy jó hely volt. Ma már nem az. Békés hajléktalanok tanyáznak ott. Ők is a bokrokba járnak... Egy darabig gyanúsan figyelik a tevékenységemet, aztán valamelyik csak odajön kéregetni: tudja főnök, kell néha egy kis pia...

Ejnye már, na! Nehezen zökkenek ki ebből a hangulatból.

Most viszont egy kicsit vidámabbra veszem a figurát. Végül is kellemesebb dolgok miatt vagyunk itt.

Az előző képnél szökőkutat emlegettem, de egy fia szökőkutat sem láttunk. Persze, mert nem arra fordítottam a fotonrekorderemet.

Ezt a vizet kinyitják úgy június körül, és megy késő őszig. A galamboknak, verebeknek itató és fürdőparadicsom.
Két éve egész nyáron nem működött valamiért (takarékoskodás?). Nem volt jó.

Itt viszont egy kis veréb nudizik. Mint az ázott ürge! Olyat ugyan még nem láttam, de ilyenkor ezt szokták mondani.
Ha láttak már vidám és boldog verebet... hát ez az volt.
Azért jött ide, amiért az emberek strandra, élményfürdőbe járnak, meg a tengerpartra.


9/3. Fürdőző

9/4. Idősíkok
Szívesen járok ki a budapesti Városligeti tóhoz. Emberek is szoktak ott lenni, de igazából a vízimadarak hoznak valamilyen élő valóságot a környezetbe.

Többnyire csak sirályokat, tőkésrécéket látni a tavon, na meg a vízparton a mindenhol megtalálható galambokat.
Láttam már kócsag félét is. Talán átutazóban pihent ott meg, talán a közeli állatkerti tóból látogatott ide.
Az emberek szoktak ennivalót is szórni nekik. Néha az az érzésem van, hogy nem is annyira az állatok kedvéért, hanem inkább a saját gyönyörűségükre.
Bár az ellenkezőjére is van példa. Ők jönnek, kiszórják a morzsát és mennek. Nem ülnek le a padra nézelődni.

Ezen a képen nem látszik a tó, csak egy sirály. A közeli Hősök tere szolgál háttérül.


Úgy érzem, van az egésznek egy kis történelmi levegője.

A
Még a hely is fontos. Rengeteg ág van ott, ahol fák vannak. Biztosan sok olyan ág is van, ahova kényelmesen le lehet szállni.
És mégis! Vajon mi vitte rá a felülről támadót, hogy harcba szálljon ezért a helyért?

Lehet, hogy félreértelmezem a helyzetet? Lehet, hogy itt egészen másról van szó? Lehet, hogy valamilyen szerelemféltés?
Isten tudja! Egy ornitológus, vagy etológus valószínűleg többet tudna erről mondani. Én nem. Viszont lefényképeztem. Igazi akció.

Ha már eszembejutott ez az "akció" szó, szeretném elmondani, hogy a képeimen, szívem szerint, mindig valamilyen történést ábrázolok (bár ez nem midig sikerül). Statikus képeket igazából nem szeretek készíteni, viszont másokét megnézem. Megcsodálom az ilyen - sokszor festményszerű - képeket, az álomszerűen el- és egymásba olvadó színeket, háttereket, de valahogy a mozgalmasabb, fotószerű fotókat jobban kedvelem. Talán helytelen a festészet és a fotográfia ilyen jellegű megkülönböztetése, de hát én most csak a magamét mondom.

Oldalági akciós képek:
9/5a képhez 9/5b képhez 9/5c képhez


9/5. Légelhárítás
A
A

9/6. Huss
Vannak madarak, amelyek elég tűrőképesek, hogy úgy mondjam együttműködőek. De ő nem ilyen volt.

Amit a képen látunk, az a tükörfelcsapódás hangja és az expozíció közötti idő történése.
Azért elég érdekesnek találtam ahhoz, hogy megmutassam.

A

9/7. Jobb szárny - bal szárny
9/7. Van, aki a sötéttel játszik, van, aki a világossal. Mindenki eldöntheti a kedvére.

9/8. Az 1900-as évek elejéről való könyvben olvastam, hogy egy ilyen képet nemigen lehet készíteni. Hol tartunk már azóta!

9/8. Taccs

Most pedig városi életképek következnek: Bekövetkezzenek? Vissza a főoldalra