FIGYELEM!
Az oldal fejlesztés alatt áll.

Séta a Budai Várban

3. A Palota és környéke - a múlt és a jelen.


Olvasgatom a palota múltjáról szóló írásokat.
De jó is lenne kezdetektől fogva pontosan látni az eseményeket, ahogy egy animációs film lepereg! Itt is ott is falak, épületek bukkannak fel a semmiből, és válnak semmivé. Folyamatosan változott minden a történelem színpadán, és a jelenben sincs ez másként. Az árpádkori épített emlékeink mélyen a föld alatt vannak, de már Mátyás király messzeföldön híres, pompás palotájának márvány köveiből is jó ha hírmondó akadna valahol a mai palota oroszlános udvara alatt. Köveiket nagyrészt széthordták újabb épületekhez. Fotón megörökíteni pedig csak azt tudtam, ami jelenleg is látható.
Kezdjem tehát a mával, a történelem "képtelen" részének elhagyásával? Valahogy csonkának érezném ezt a sétát, és méltatlannak a hely szelleméhez.

Történetünk a XIII. században kezdődik.
IV. Béla király a Duna mentén várak építését szorgalmazza a fenyegető második tatárjárás elleni védelmül. Ekkor (1243-ban) építi fel várát a jószerint lakatlan budai várhegyen, vagy ahogy akkoriban hívták a Pest hegyen. Tárgyi emlék nem maradt, de ahogy írásos utalásokból következtetni lehet rá, valószínűleg ott volt a királyi rezidencia is.

kirpar
varnyugat
A Budavári palota keleti oldala a Lánchídról
IV. Béla halála után talán "csendesebb" időszak következett a vár története szempontjából; lassan-lassan bővítgették (V. István, Kun László, II. Endre).
IV. László korában a várat már "Castrum budense" -nek nevezik.
Róbert Károlyt inkább vitás politikai szerepe miatt említem, aki csellel vette be a várat, majd 1308-ban Rákosmezőn királlyá koronázták.
Fia, Nagy Lajos, valószínűleg nem igen törődött a várral, bár időnként itt tartózkodott.
Igazából Zsigmond király (1387-1437), később német-római császár volt az, akinek az építkezései fontosak számunkra. A pompa kedvelő uralkodó hozott ismét életet a várba az ún. Friss palota felépítésével, templom építkezésével (Szent Zsigmond), erődítéseivel, azonban hosszú uralkodása alatt sem tudta befejezni a munkálatokat.
Bővebben:
"Zsigmond király"
A Zsigmond-kor utáni vészterhes idők inkább viszályokról, háborúról szóltak, semmint a várról. Egy időugrással, most Mátyás királynál (1458-1490) folytatjuk a történetet részben Hauszmann Alajos "A magyar királyi vár" című munkája nyomán.
Bővebben:
"Hauszmann Alajos"
Majdnem bizonyos, hogy Mátyás király a Zsigmond-féle várat építette, szépítette tovább renaissance stílusban, és pompásan díszített belső terekkel gazdagította a palotát. Külföldi látogatók a legnagyobb elragadtatással írtak az itt látottakról.
Sajnos, amilyen lelkesen Bonfini, Mátyás krónikása, írt a csodás Corvina könyvtárról, a palotabelsőről, a berendezésről, annyira nem beszél a palota külsejéről, mint épületről.
Az alábbi kép Bonfini szobrát mutatja, mely a palota oroszlános udvara előtti, róla elnevezett kertben áll.

Bővebben:"Bonfini"
varkelet
A Budavári palota nyugati szárnya a szemközti dombról

Mátyás király halála után a palota és mindaz, ami naggyá tette romlásnak indult. A vesztes mohácsi csata és a következményes török világ aztán végkép tönkretett mindent. A várost felgyújtották, a palotát kifosztották, az értékesnek tartott műkincseket Konstantinápolyba szállították, de magát a palotaépületet megkímélték. A vár 1686-os visszafoglalásakor viszont az ágyúzás gyakorlatilag romba döntött mindent, beleértve a palotát is.

Néhány évtizedet átugorva érünk Mária Terézia korába, amikor is felmerült az igény a Budai Vár újbóli felépítésére, méltó királyi székhellyé alakítására. Elkészültéig, 1771-ig, 30 évet kellett várni főleg anyagi okok miatt. Hildebrand, a tervező, részben felhasználta a korábbi palota maradványait. Megjegyzendő, hogy Mária Terézia csak egyszer lakott a palotában. Különböző célokra használták, lakatlan is volt egy ideig, míg végül József főherceg országnádor rezidenciája lett.
Az 1848-as forradalom során ágyútűzben kigyulladt, tetőszerkezete részben leégett, de az 1850-es évektől újjáépítették. Ez idő tájt rendezték a palota alatti keleti kertes területet. A munka részét képezte a Várbazár kialakítása is Ybl Miklós tervei alapján (lásd 2. old).

A Mária Terézia palota később, az Osztrák-Magyar mondarchia idején már szűkösnek bizonyult nagyobb rendezvények, ünnepségek lebonyolítására és vendégek fogadására. Döntés született, hogy az eddig nyugat felé nyitott palotát kiegészítik. Mivel itt már leszűkül a várhegy, meg kellett szélesíteni, támfalat kellett építeni. A munkálatokat Ybl Miklós kezdte meg, de a halála miatt a munkát Hauszmann Alajos folytatta. Végül ez a nyugati szárny is elkészült (lásd fenti kép). A képen érzékelhető, hogy a palota a támfallal jelentősen kiugrik a várhegy természtes vonalából.
Ugyanekkor a palota északi részét is megtoldották szimmetrikusan; kétszer olyan széles lett, és toronnyal, kupolával egészítették ki középen. Mindkét munka során messzemenően figyelembevették, hogy a toldalékok mind stilárisan, mind geometriai szempontból illeszkedjenek a meglevő épületelemekhez. A Lánchídról készült képen jól látható az így kialakult összkép.
A palota ezekkel a munkákkal nyerte el nagyjából azt az alakját, ami a II. világháborúig fennállt. A háború utáni teljes újjáépítést az 1950-es években kezték meg, és lényegében a munka még ma is tart, bár maguk a palotaépületek készen vannak, és a mai igényeknek megfelelő belső elrendezéssel funkcionálnak. A keleti szárnyban a Magyar Nemzeti Galéria, a déli részen a Budapesti Történeti Múzeum, míg a nyugati épületben az Országos Széchenyi Könyvtár kapott helyet.

Hát kérem, eddig a történet. Sok érdekes részlet kimaradt, mert igyekeztem rövidre fogni a mesét.

diszvonal

Lássuk a képeket!
Ezúttal a Budavári Siklóval megyünk fel a várba. A Szent György térre érkezünk. A tér másik oldalára átsétálva az alábbi (bal oldali) képet készíthettem. Jobbra fordítva a kamerát egy másik látvány fogad.
Rákattintással érdemes mindkét képet egy kicsit nagyobb méretben megnézni.
A itteni képek alatt további nagyítható kis képeket találunk, amelyek az egyik-egyik kapun belépve az ott található látványt mutatják az érdeklődő látogatóknak.

Bal oldalon a Magyar Köztársaság Elnöki palotája fehérlik (erről még lesz szó később), középen az az alacsony épület a Sikló felső állomása, ahova megérkeztünk, tőle jobbra egy kerítést látunk a Habsburg kapuval és a Turul szoborral, s végül a jobb szélen a palotaegyüttes legészakibb szárnya látszik.

1. 2.
3. 4.hab2
5. 6.
7.savoyai1 8.

Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, azaz bal oldalon a palotaegyüttes legészakibb szárnya látszik, egyenesen pedig a palota belső terébe sétálhatunk a Koldus kapun, vagy ahogy néha nevezik a Hollós kapun keresztül.

1. kapudiszek 2. hunyadi
3. 4. oroszlanos
5. 6. haboruesbeke
7. reszlet 8. tatott

Tartalomjegyzék:
m. Főoldalmmmmmm
4. Szent György térm
1. Indulásmmmmm.
5. Bástya sétány m.
2. A Váralagút, a Sikló és a Nagyrondella környékem,
6. A polgárváros mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm
3. A Palota és környéke - a múlt és a jelenm
7. Szentháromság tér mmm
Elérhetőség A könyvről Irodalomjegyzék Licensz
diszvonal