FIGYELEM!
Az oldal fejlesztés alatt áll.

Séta a Budai Várban

6. A polgárváros


Sietve jegyzem meg, hogy "Polgárváros" név nem létezik. A címben említett polgárváros alatt a Budai vár lakónegyedét értem, melyet ugyanazok a várfalak öveznek, mint a Várhegyen levő összes építményt. Ennek a területnek egy részét már az 5. oldalon körbejártuk a falak mentén, most pedig besétálunk a házak közé a Bécsi kapun át ott, ahol abbahagytuk az előző sétánkat.

Szokás szerint ismét egy áttekintő képpel kezdjük. Ez a kép nagyon hasonlít az előző oldalihoz, hiszen a terület ugyanaz. A jelek viszont most befelé mutatnak.

Az északi irány nagyjából a kép bal oldala felé esik - mondom csakhogy betájoljuk magunkat. A térképre ránézve egyértelműen látszik, hogy a terület északi része, mint ahogy az egész várhegy is, dél felé keskenyedik egészen a Nagyrondelláig, ahol a második oldalon már jártunk. Ebből adódik az a jelenség, hogy a bal oldaról induló négy utcából (felülről rendre: Táncsics Mihály utca, Fortuna utca, Országház utca és Úri utca) a jobb szélen már csak kettő marad. Az Úri utca volt a régi idők főutcája, a királyi járóutca a palotától a Szombat kapuig. Végigfut az egész lakónegyeden.

Mielőtt elindulnánk a Bécsi kaputól, szeretném elmondani, hogy a történészek szerint a korok változásai legkevésbé a városok szerkezetét érintik. Házak dőlnek le és épülnek fel, de ahol utca volt ott többnyire utca marad. Ezt az elvet követve jó okunk van feltételezni, hogy már a középkorban kialakult az az alaprajz, amit most látunk.
A hegy a XIII. században kezdett benépesedni az erődítések (a vár) építésével egyidőben, ahogy azt Jankovich Júlia "Budavári kapuk és falak" című könyvéből olvasom. A város kialakulásában a hegy alakja és a stratégiai szempontok is közrejátszottak. Pl. a mai Bástyasétány egybefüggő házsorának tűzfalai védelmet nyújtottak a nyilak ellen - a lőpor akkoriban még nem volt ismeretes Európában.

A lakónegyednek két központja alakult ki a német- és a magyar népesség-eloszlásnak megfelelően; az egyik a Nagyboldogasszony, vagy ahogy ma ismerjük a Mátyás templom és környéke, a másik a Mária Magdolna templom és környéke volt. A koronázásokat és más történelmi eseményeket látott Nagyboldogasszony templomot a németek tartották magukénak. Ma is templomként szolgál, és a vár egyik ékessége.
A Mária Magdolna templom (később Helyőrségi templom) a magyaroké volt, de sajnos napjainkban már csak a romjait tekinthetjük meg. Körülötte szombatonként nagy piac volt, ezért a teret, ahol állt, Szombatpiac térnek (ma Kapisztrán térnek), és az onnan nem messze, kelet felé álló várkaput Szombatkapunak nevezték. Ez utóbbit később elfalazták talán az Erélyi bástya építése miatt. Feltételezhetően e helyett létesítették a Bécsi kaput.
Részletesebben:
Mátyás templommm Részletesebben: Mária Magdolna templom

jag+becsi Kissé hátrébb mentem, hogy megmutathassam a nemrég elhelyezett Ulászló/Hedvig szobrot. Jobbra fent az Országos Levéltár masszív épülettömbje áll, alatta a Bécsi kapu, ami felé a busz igyekszik. A kapun belépve a Bécsikapu térre érünk, ahol a Táncsics Mihály utca és a Fortuna utca összefutásában áll a Budavári evangélikus templom.
Bővebben a templomról: Budavári evangélikus templom
jagello m dombor
evangel m becsibelul
diszvonal

Szeretném lelkesen a helyszín-látás érzetét átadni, hogy ne csak a madártávlati képre meg a képzeletünkre hagyatkozzunk. Álljon itt tehát egy panoráma kép (a Bécsi kapu mögöttünk van). A tempomtól balra van a Táncsics Mihály utca, ahova midjárt bemegyünk a sárga jelzésen (lásd elől, felülnézeti kép). A Hess András térnél aztán visszafordulunk és a Fortuna utcán át, amelyik a templomtól itt jobbra van, ugyanide érkezünk. A kép jobb szélén mehetünk el a Mária Magdolna templom, azaz a Kapisztrán tér felé, ahogy a közlekedési tábla mutatja.
Kérem, ne vessék a szememre, hogy sok minden kimaradt. Ezeknek a polgárvárosi sétáknak nem lehet célja, hogy leltárszerűen mindent bemutassak házról-házra. Sok is lenne. Így hát marad az a néhány meglehetősen önkényesen kiragadott helyszín, amelyről képpel/szöveggel szolgálhatok.


A sárga jelzés mentén:
1. zsid 2. borton 3. erdody 4. miklos 5. ince
6. fortuna 7. hotel 8. pestbuda 9. pestbuda
Mivel visszaértünk a Bécsikapu térre, igy a sárgával jelzett körútunk is végetért. Következő sétánk, a kék jelzés mentén, a Kapisztrán tér érintésével az Országház utcán, a Tárnok utcán át vezet dél felé, majd az Úri ucán visszajövünk a Kapisztrán térre. Akkor majd ott is szétnézünk.
diszvonal

A kék jelzés metén:
Elöljáróban hadd említsem meg, hogy Luxemburgi Zsigmond korában a vegyes lakosság házait lassanként kiszorították a királyi/császári palotához való közelségre vágyó nagyurak, udvari méltóságok palotái (a Laczfy, Czillei, Garai, Kanizsai nevek ismerősek lehetnek a történelemkönyveinkből). Lassan elfogytak a telkek is. Egyébként, aki itt a lakónegyedben palotát tartott fenn, annak kötelezettségei is voltak az épületek küllemére/állagára vonatkozólag. Aki nem tartotta megfelelően rendben a tulajdonát, attól a király elkobozta.
Az Országház utca (régebben Olasz u., a török világban Fürdő u.) elsősorban a névadó régi Országházunkról nevezetes, de sok ház magában foglal történelmi emlékeket is kövek, stílusok formájában.
Akit a részletek is érdekelnek, annak a Wikipédiából ajánlok egy alapos felsorolást:
Országház utca
1. kapifele 2. kutas 3. ohu 4. regioh
5. regioh 6. ozora 7. patika 8. kockas 9. diszter
Az Úri utcára rátérve el kell mondani, hogy a vár valamikori főutcájáról beszélünk, amely végigvonul a polgárváros teljes hosszán. Mondanám, hogy a korábbi neve Mindszent utca volt, de akkor azt is hozzá kellene tennem, hogy mikor, hiszen az utca neve korról- korra változott, sőt volt, hogy az egyes szakaszait is más-más névvel illették. Beszélhetünk török kor előtti, alatti és utáni nevekről. Mindenesetre az XVII. század végén már Úri utca (Herren Gasse) volt a neve.
Az Úri utcában, különösen a déli részében (ahova most befordultunk) viszonylag kevés igazán számottevő régi épület van. Inkább csak középkori maradványokra épült újabb házakat látunk. Viszont megemlítem, hogy a várhegynek gazdag barlagrendszere van, ami látogatható. Bejárata az Úri utca 9-ben van. Nem utolsó sorban háborús időkben védelmi célokat is szolgált, a várfalon kívül pedig Sziklakórház található - ma múzeum. Felkeltette az érdeklődésem Erkel Ferenc emléktáblája az Úri utca 24-ben, ahol lakott. Az emléktáblát itt alul mutatom, és máris a Szentgyörgy utcánál, azaz Hadik András szobránál vagyunk.
A Budavári Labirintusról bővebben: Labirintus
Volt szükségkórház és titkos rendeltetésú létesítmény is: Sziklakórház
Az Úri utcáról a Wikipédiában többet is megtudhatunk: Úri utca
10.

11. erkel 12. hadik 13. ulofulke 14. gotikus 15. gloria
diszvonal

Hoszzú napunk volt, de végre megérkeztünk a Kapisztrán térre, a polgárvárosban tett sétánk utolsó állomására.
Ki is volt Kapisztrán Szent János? Megtanultuk már, hogy egy-egy ember tetteit úgy lehet igazán megérteni, ha a saját kora szellemének megfelelően értékeljük. Mindezt azért mondom el, mert bizony a XIV-XV. század, amikor Kapisztrán élt nem a humanizmusáról ismeretes. Olasz származású teológus, inkvizitor, diplomata volt, aki társaival együtt nagyon sok ember haláláért felelős.
Amiért a magyar történelembe is bevonult pozitív hősként, az a török ellenes tevékegysége volt. Hunyadi János seregében tábori lelkészként segítette a magyarokat Nándorfehérvár megmentésében.
Mindezt a Wikipédiából tudom, ahol többet is olvashat róla az érdeklődő:
Kapisztrán Szent János

kapisztran

1. kapisztran 2. marmag 3. mmhatulrol 4. hadtorteneti

Tartalomjegyzék:
m. Főoldalmmmmmm
4. Szent György térm
1. Indulásmmmmm.
5. Bástya sétány
2. A Váralagút, a Sikló és a Nagyrondella környékem,
6. A polgárváros
3. A Palota és környéke - a múlt és a jelenm
7. Szentháromság tér mmm
Elérhetőség A könyvről Irodalomjegyzék Licensz
diszvonal