FIGYELEM!
Az oldal fejlesztés alatt áll.

Séta a Budai Várban

2. A Váralagút, a Sikló és a Nagyrondella környéke


Nos, ahol abbahagytuk a sétánkat az a Clark Ádám tér volt. Tehát szemben látjuk a Budai Váralagutat, vagy ahogy köznapiasan csak hívják Budapesten, az Alagutat. Emlékeztetőül itt a képe a jobb oldalon. A fiatalok gyakran kiülnek a felső peremére minden tiltás és baleset ellenére.
Hossza 350m. A Sándor palota alatt halad át. Rajta keresztül a Clark Ádám térről közvetlenül a Krisztina városba jutunk.
A közlekedés javítása érdekében, hosszas előzetes viták után 1842-ben gróf Széchenyi István javasolta a Várhegy keresztülfúrását a Lánchíd budai hídfőjénél.
Belül színes mozaik csempével van burkolva. Kezdetben mindkét oldalán volt gyalogjárda, de a forgalom növekedésével az úttestet kiszélesítették. Így csak a déli oldalán maradt olyan járda, ahol szembe fogalom is lehetséges. Az építést 1848-ban kezdték volna, de a munka a forradalom miatt nem indult meg. Máig sem biztos, hogy mi szerepe volt W.T. Clarknak (csak névrokona Clark Ádámnak), de végül is Clark Ádám kivitelézési tervei alapján és az ő irányításával készült el az alagút. Két oldalról kezdték meg a fúrást és a hitetlenkedések ellenére pontosan találkoztak középtájon. A gyalogos forgalom számára már 1856-ban megnyitották, pedig akkor még folytak a munkálatok, véglegesen csak 1857- 1858-ra lett kész. Érdekessége, hogy középtájon a magassága 7,83m, de a bejáratok felé bővül, és a Duna felé lejt. A klasszicista keleti homlokzatot Clark Ádám, a romantikus nyugati kaput Frey Lajos tervezte.
További részletek:
"Váralagút"
Kép 1863-ból(?): "Visszapillantás"
lanchid3
diszvonal

Siklo

A Váralagúttól balra mindjárt észrevesszük a sikló (régebben Budai hegypálya) üveges alsó fogadó épületét. Főidényben sokszor sorok várnak a beszállásra. A kocsik három, lépcsőzetesen összeerősített fülkéből állnak, így beszállni is három emeleten lehet. Mindössze két kocsi bonyolítja le a forgalmat. A felső fogadóállomáson elhelyezett gépház kötélvontatással húzza fel az egyik kocsit, miközben a másikat leereszti.
A Clark Ádám tér és a Sándor palota előtti Szent György tér között közlekedik.

A háború alatt bombatalálat érte, a felső állomás és a pálya erősen megrongálódott. Sorsa nagyon bizonytalan volt. Végül is sok huzavona után a rekonstrukció mellett döntöttek, és 1986. június 4-én átadták a forgalomnak.
Újjáéledésében nem kis szerepe volt annak, hogy a budapesti emberek megszerették ezt a nevezetességet.

További részletek:"Sikló"

siklo1
A felső állomásról nézve
siklo2
A felső állomás belülről
siklo3
Várakozó kocsi
siklo4
A felső állomás este
diszvonal

itiner1 Miután megnéztük a Siklót, folytatjuk az utunkat a Sikló alsó állomásától induló úton. Ez a várfal mentén fut (az ábrán nagyrészt takarásban), és elvezet a Várhegy legdélebbi szögletéhez, a Nagyrondellához. Ennek a környékén fogunk nézegetni. Felfelé menet lepillatunk a várkert/várbazár rekonstrukciós munkálataira (erről még nem volt szó), és megnézzük a látványterveket is.
Mivel kissé szövevényesek az utak, így a képi láttatásuk is nehézkes, ezért a Ferdinánd-kaput máshonnan érjük el (sárga jelzés). Ez az ábra talán megkönnyíti az eligazodást.
Ha pedig ez sem elég, itt egy másik, talán szemléletesebb nézet: Helyszín

(Az ábra a Google Earth szolgáltatás képének felhasználásával készült.)

delivar Ez a kép pedig a valóságban ábrázolja a bejárandó területünk helyét. Hadd tegyem hozzá; ez a Budai Vár és egyben a Budai Várhegy kevésbé látogatott déli csúcsának legszebb része, Budapest panorámájának meghatározó eleme.

Akkor induljunk is el a pirossal jelzett "turista" úton a Clark Ádám térről, a "Start" ponttól.

Mindjárt a várfal fordulójában láthatjuk Magyarország angyalos nagycímerét ábrázoló mozaik képet 1880-ból.
A kép Lotz Károly munkája.
Felirata: Bizalmam az ősi erényben.
Mérete: 300×350cm
Ezt a képet a háború után befalazták.

A heraldika (címertan) megkülönböztet kis, közép és nagycímereket. A nagycímerek nagy pajzsa az országhoz társuló (uralom alá tartozó és igényelt) területek címereit ábrázolja, középen pedig kisebb méretben az anyaországét tünteti fel. Mindig is vitás kérdés volt, hogy mit értünk "társuló területek " alatt. Ennek meghatározása nagyrészt politikai kérdés volt.
Magát a nagycímert ritkán alkalmazták; többnyire legfelsőbb szintű (királyi) ünnepségek alkalmával.

További részletek: "Nagycímer"

Lotz
fel1
1. Felfelé..
fel2
2. Az első két kapu
fel3
3. A kaputorony
nagyrondella
4. A Nagyrondella belül
kifele
5. Kifelé..
xxxFelső kis képek:
xxx1. Itt felsétálunk a Nagyrondellához
xxx2. A várfalra merőlegesen két fal fut a Dunáig. (Ezekben található kapukon kelünk most át.) A közbezárt területet várketrnek hívják, és éppen rekonstrukcós munálatok folynak ott (2013!). Hamarosan látni fogunk képeket erről is, de most haladjunk tovább.
xxx3. Megérkeztünk a Nagyrondella kaputornyához, amely kiegészítésekkel még az eredeti állapotot tükrözi. Mindhárom kapu felvonóhidas volt, és a rondella bejáratát védte.
xxx4. A kapukon áthaladva a rondella (magyarul körbástya) belső területére jutunk. Pontos keletkezési ideje nem ismeretes. Építését egyes források Zsigmond korára teszik, más feltételezések szerint Mátyás király idejéből vagy az utánról származik a kaputoronnyal meg a felvezető úttal és az azt védő két további kapuval együtt. Öt méteres falaival, 33m-es belső átmérőjével, hét lőrésével a középkori vár déli sarkának legerősebb védműve volt.
A rondella felső peremén ún. gyilokjáró fut körbe, amely lényegében egy lőrésekkel tagolt, fedett folyosó. Megjegyzendő, hogy a szögletes ún. füles bástya a körbástyánál fejlettebb védmű, alkalasabb az ágyúkkal való védelemre.

xxx 5. Bal oldalon egy magas falat látunk. E mögött földdel töltött terület volt (és van ma is), ami ágyúállásra szolgált. Innen is készítettem képet (lásd a 6. sz. nagyítható kisképet), csakhogy lássam azt, amit a tüzérek is láttak volna, ha ma élnének.
Most körbesétálva elhagyjuk a rondellát. Utána a piros jelet követve balra fordulunk, átjutunk a várfalon, és az Újvilág kertbe érkezünk. (Ha viszont egyenesen továbbhaladnánk, akkor feljutnánk a palotához, a Savoyai Jenő teraszra, mint ahogy azt a jobb oldali nagy képen látjuk. Ide azonban egy másik sétánk alkalmával jövünk el.)

További részletek: "Nagyrondella"

felértünk
A Nagyrondellától a Savoyai terasz felé
agyuallas
6. Látvány az ágyúállásról
ujvilagkert
7. Újvilág kert a buzogány toronnyal
rondelkapu
8. Érkezés az Újvilág kertbe
ferdinandvissza
9. Látvány a Ferdinánd-kapuból
diszvonal

Ferdinánd-kapu
Az előbb tehát az Újvilág kertbe érkeztük.
Most kívülről, a Szarvas térről megyünk ugyanoda a sárga jelzésen, hogy aztán a piros vonal mentén együtt folytassuk az utunkat.
A jobb oldalon a Nagyrondella látszik.
A Ferdinánd-kapu nem is olyan nagyon régi. A 19. században épült, hogy szekerekkel be lehessen hajtani a várba. Jelenkori állapotát a vár déli részének a rekonstrukciója során kapta. Belül lépcsősoron juthatunk fel az Újvilág kertbe.
A 9. sz. kisképen visszanézünk a kapuból.

Buzogány torony
A kaputól balra a Buzogány torony látható.
Az alul szélesebb, felfelé elkeskenyedő torony a háború során erősen megsérül. A helyreállítás során vették észre a belső középkori maradványokat, amelyek arról tanúskodtak, hogy a torony hengeres volt, csak valószínűleg az ágyúk megjelenése után erősítették meg. Az a döntés született, hogy az eredeti változatot rekonstruálják. Kváderkövekből (hasáb alakúra faragott kövekből) építették ujjá a maradványok felhasználásával. A felső része teljesen a 20. sz.-ban készült.
A toronyról részletesebben:
"Buzogány torony"

ferdinandkapu
ujvilag Most, hogy itt az Újvilág kertben hátat fordítunk a kapuknak ahonnan érkeztünk (a Nagyrondella vagy a Ferdinánd-kapu felől), két lehetőségünk van, ahogy a piros jelzés is mutatja.

xxx1. Bemehetünk a palota falai közé a szemközt feketéllő kapun, de igazából ez egy zsákutca. Leginkább az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai használják munkába menet.
Amikor kiérünk a szabadba a tervezett mélygarázs abbahagyott munkálatai szomorkodnak ránk.
Onnan viszont balra még körbejárhatnánk ezt a palotaépületet egy szűk külső tersz-folyosón, lenézhetnénk a Dózsa György térre, és a Tabáni parkra meg a Krisztinavárosra, hogy aztán visszaérjünk ugyanide az Újvilág kertbe.
Nézzünk be azért a falak közé (lásd: 11. és 12.sz. képek)!
xxx2. Egy másik lehetőség, hogy innen az Ujvilág kertből a jobb oldali falon nyíló lépcsős átjárón keresztül (a távolabbi) átmegyünk egy szűk belső kertbe. Onnan lépcsőkön jutunk fel a kávézó teraszra. A Budapesti Történeti Múzeumon át a palota Oroszlános udvarába jutunk, de a teraszról jobbra haladva megnézhetjük az István-vár maradványait, vagy Beatrix királyné kútjának káva köveit is magában foglaló kis zárt kertet.
Ne hagyjuk ki az alkalmat, ha már erre járunk!

Kisképek:
11. és 12. sz. képek: Ilyen magas, hűvös falak között jutunk ki ismét a szabadba.
13. sz. kép: A Újvilág kertből az oldalátjárón áthaladva ebbe a kis szűk kertbe érünk. Ha felmegyünk a lépcsőn, akkor egy kis kávézó teraszra jutunk. Onnan átmehetűnk a palota Oroszlános udvarába (14.sz. kép), vagy jobbra fordulva megnézhetjük az István-várat (10. kép), és lepillanthatunk megnézni a Beatrix kutat is magában foglaló kedves kis zárt kertet, amely a
15. sz. képen látható. Az István-vár (vagy István-torony) Nagy Lajos testvér öccsének, István régenshercegnek a lakótornya volt. Négyszer-ötször magasabb volt, mint a ma látható maradvány.
A várban sok kút volt már a középkorban is, mert kitűnően lehetett hasznosítani a rétegvizeket, azonban amikor ez nem volt elégséges, akkor a Dunából hordtak fel vizet, többnyire a Vízhordó-lépcsőn (alaguton) keresztül. E mellett vízvezeték hálózat is működött egy időben. Mátyás király krónikása Bonfini írta le, hogy több mérföld távolságból föld alatti szurkos csöveken vezették a vizet a várba. A királyné kiskertjében is volt egy vízgyűjtő, amelynek káváját ma is láthatjuk ezen a képen. A Hunyadi- és az Aragóniai-ház címere található rajta. A török világ alatt a vízvezeték tönkrement, de később újjáépítették.
istvan
10. István- vár
falak
11. A palota falai között
falak
12. A palota falai között
szukkert
13. A szűk kertbe érkezünk
oroszlanos
14. Oroszlános udvar
beatrix
15. Beatrix kútja

diszvonal

Amikor elindultunk a Clark Ádám térről a Nagyrondella felé, akkor említettem, hogy az útról lenézve nagy építkezéseket látunk. Ezekről esik most szó. Lehet, hogy az alábbi képek nem illeszkednek a fenti történelmi hangulathoz, de mindenképpen tudnunk/látnunk kell, hogy végre újjá varázsolják a várnak ezt az elhanyagolt, részben már életveszélyesnek minősített részét, a Várkert Bazárt. Az 1961-től jó húsz évig Budai Ifjúsági Park néven volt ismeretes, és több nagy, ma már klasszikusnak számító zenekar indulását segítette.
Már Zsigmond korában is volt a várfalra merőlegesen lefutó két fal, amely fontos része volt a védműnek. A falak közötti területen biztonságosan le lehetett jutni a Dunához. Az egyik tövében futott az ún. vízhordó lépcső alagútja. Ennek volt egy lépcsős és egy rámpa fele. A vízhordás elég alantas, gyengén fizetett munkának számított. Vészhelyzetben, hadi helyzetben pedig kötelezően ingyenesen is kellett dolgozniuk. A falak közötti terület egyike volt a vár kertjeinek.
A Várkert-bazár Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen. Főként kereskedelmi célokra szolgált, de vol itt műterme Stróbl Alajosnak is, sőt női festőiskola is működött az északi részén. A jelenlegi munkálatok magukban foglalják a Vár egész déli részének rekonstrukcióját. Remélhetően az alábbi képsort hamarosan kibővíthetjük a felújított részek fotóival.
Itt tehát most két látványterv-képet láthatunk.

Mindezt ajánlom megnézni egy nagyobb képen is: Látványterv nagyban m m m m További részletek, ütemterv: Info
Ybl
latvanytervlatvanyterv
bazar4
16. A Zsigmond kori várkert
bazar
17. Építkezés 1
bazar4
18. Építkezés 2
bazar4
19. Építkezés 3
Tartalomjegyzék:
m. Főoldalmmmmmm
4. Szent György térm
1. Indulásmmmmm.
5. Bástya sétány m.
2. A Váralagút, a Sikló és a Nagyrondella környékem,
6. A polgárváros mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm
3. A Palota és környéke - a múlt és a jelenm
7. Szentháromság tér mmm
Elérhetőség A könyvről Irodalomjegyzék Licensz
diszvonal